2012. január 8.

Pirog, piros, piroski


Pirogot azóta tervezek sütni, hogy az első Ulickaja-regényemet olvastam. Tudtam, éreztem, hogy ez egy kedvünkre való dolog lesz.



Egyik karácsonyi ajándékom az Elsők és utolsók című novelláskötet volt, így a napokban ismét Oroszországban járok, orosz ételeket eszem gondolatban.

A pirog autentikus orosz étel, neve valószínűleg a lakoma (pir) szóból ered.
Sós vagy édes kelt tészta, melyet eredetileg rozslisztből sütöttek. A sós tésztát jellemzően hússal vagy káposztával, gombával töltik, és rendszerint nagyobb méretű, az édeset lekvárral vagy gyümölcsökkel gazdagítják, mérete pedig kisebb, akár falatnyi is lehet. Az orosz nyomán más szláv népek konyhájában is meghonosodott, rokona a mi derelyénk.

Sokáig kerestem a megfelelő pirog-receptet, elsősorban külföldi oldalakon, és a sok találat között alig akadtam rá az orrom előtt heverő megoldásra, Fűszeres Eszter receptjére. Mert azt tudtam, hogy az élesztős, sütőben készülő verziót próbálnám ki, holmi olajban sütögetéstől eltekintenék.

A tészta tehát eszerint készült, a töltelék improvizáció, kiválóan sikerült, ám nem túl autentikus, de majd kísérletezem a darált húsos, a gombás, sőt az édes verzióval is. Nem túl sokára, mert megszerettük az újdonságot.

Hozzávalók a tésztához:

  • 2,5 dl langyos tej
  • 1 tk méz
  • 25 g  szobahőmérsékletű vaj
  • fél cs porélesztő (3,5 g)
  • 22 dkg finomliszt 
  • 20 dkg rétesliszt
  • 1 kk só

a töltelékhez:

  • 1 doboz tonhaltörzs
  • 3 keményre főtt tojás
  • 1 fej vöröshagyma
  • 1-2 ek tejszín
  • bors
  • oregano

1 tojás a kenéshez


Egy tálba mérem a tészta hozzávalóit, majd géppel vagy kézzel jól kidagasztom, és letakarva, meleg helyen egy órán át kelesztem.

Míg kel a tészta, elkészítem a tölteléket. A tonhalat lecsepegtetem, villával összetöröm, a főtt tojást és a hagymát apró kockákra vágom, majd összekeverem a többi összetevővel, ízlés szerint fűszerezem.

Miután a tésztánk duplájára kelt, deszkán kb. 4 mm vastagságúra nyújtom, kör alakú alkalmatossággal kiszaggatom (nálam egy fagyikehely volt a célszerszám). A körök közepére egy-egy púpos evőkanálnyi tölteléket halmozok, majd félbehajtom, jól lenyomkodom, és villával is összepréselem őket. Sütőlapra helyezem a félköröket, a felvert tojással megkenem, tetejüket megszurkálom, és 200 fokos sütőben 20 percig sütöm (vagy amíg ilyen szép piros lesz a tetejük). A megadott adagból 12  darab jött ki nekem.

Az első tesztelés során rájöttünk, hogy ízletessége mellett kiváló kirándulós kaja is egyben. Fél kézzel ehető, jól szállítható és variálható, sőt, másnap is teljesen jó. Itt ettük az utolsó darabokat, ugye jó helyre hoztam őket?